Enese évszázadai

Enese jelenlegi közigazgatási területén hatezer évesek az első, emberi életre utaló régészeti leletek. A neolitikumban élt ősök használati tárgyait, településeik, házaik kontúrjait ismerhettük meg a régészek munkájának köszönhetően. A község határában előkerült egy halstatti kultúrához köthető – i.e. 8. századból származó – kis agyagtál, melyet temetési szertartáshoz használtak.

A vidéken a később megjelenő, birodalmakat alkotó népek szintén megtelepedtek – erről tanúskodnak a kelta, római és az avar időszakból felszínre került pénzek, halotti urnák, ékszerek.

A magyar honfoglalás korából, a 10. századból, egy aranyozott ezüst övveretet találtak a Szabadság utcában. Ez a Nyugat-Magyarországon ritka lelet annak bizonyítéka, hogy a község területét a kalandozásokban részt vevő, harcos réteghez tartozó család vette birtokba. Nem kizárt, hogy besenyők voltak.

A község minden bizonnyal lakott volt az Árpád-korban, de első okleveles említése 1368-ból datálható. Egy határjárás kapcsán került az oklevélbe a falu neve és az itt élő nemesek nobilibus de Inse, eandem possessionem Inse. A település neve 1476-ban fordul elő először Enese alakban.

Az Enessey család tagjai a 15. században mint királyi és nádori megbízottak vesznek részt peres ügyekben és birtokvitákban. Szerepet vállaltak az országos és vármegyei közéletben – 1447-ben Enessey Domonkos Győr vármegye küldötte a budai országgyűlésen, Enessey Pál, 1488-tól – 1490-ig alispán, de betöltötte a győri vár várnagyi tisztségét is.

A középkorban a településnek nincs plébániatemploma, közvetett adatok alapján feltételezzük, a szomszédos Patonára jártak misére az itt élők. Enessey János felesége, Katalin asszony 1480. június 19-én keltezett végrendeletéből tudjuk: kápolna állt a településen!

A mohácsi csatavesztés után Enese osztozik a szomszéd települések sorsával. Az első török csapatok már 1529-ben megjelentek, és 1683-ig többször felégették a települést. Az Enessey család középkori levéltára ezekben az évtizedekben semmisült meg. A 16. században birtokos a faluban Cseszneky György, aki jelentős szerepet vitt az országos politikában. Ferdinánd király bizalmi embere, a tatai és komáromi vár várnagya. Bárói címet kapott és a főnemesek közé került.

A rábaközi főesperesség 1689. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében a következőt olvashatjuk: „Enese egykor falu, most pusztaság, amelyet különféle nemesek birtokolnak, régen a kónyi templom leányegyháza volt, oda jártak templomba, oda is temetkeztek. Ezen az alapon a kónyi plébánosnak volt egy kis erdeje – Pap erdeje néven illették. Ezt azonba saját használatukba vették a nemesurak.”

Lacza János győri székesegyházi főesperes, kanonok 1698. évi Canonica visitatio-ja Enesét a pusztult falvak között említette, mindössze négy házban laktak győri nemesek cselédei. A felvilágosodás évszázadában a népesség lassú növekedésnek indult. A települést, mint possessio curialis Enese’ – azaz nemesi falu, nemesi birtok – említik az okiratok. Az Enessey családba való beházasodás útján több nemesi család szerez kisebb – nagyobb birtokot – a Torkos, Trsztyánszky, koltai Horváth, Cserety, Székely, Hrabovszky, Mesterházy család.

A 18. században élt Enessey György, a család legismertebb leszármazottja. A vármegyei közélet szereplője, táblabíró. Enesei birtokán gazdálkodott. „A tzigán nemzetnek igazi eredete” című művével írta be magát a tudománytörténetbe. Ez volt az első magyar nyelvű cigánysággal foglalkozó írás, 1798-ban Komáromban jelent meg. A század végén a községről azt jegyzik meg a leírások, hogy egyszerű épületek vannak, a falu kis magaslaton fekszik, amelyet mocsár vesz körbe. Borai középszerűek, a Lexicon Locorum kiemelte a juhtenyésztést.

A 19.században az enesei nemesek jelentős szerepet vittek a vármegyében. Koltai Horváth Dániel a pusztai járás főszolgabírója, majd alispán. Eőry Ádám esküdt, később alszolgabíró. Sziklósi Szabó Pétert – péterházi birtokost – több alkalommal választották alispánnak. (Péterháza abban az időben még Bezi község közigazgatási területe volt.) A század második felében két fontos politikus köthető Eneséhez: enesei Dorner Eduárd, aki 1850-1860 között megyefőnök és Sziklósi Szabó Kálmán országgyűlési követ, alispán, majd Győr város és a vármegye főispánja.

Nádosy István 1794. december 24-én született Enesén. A reformkori Pesten a társasági élet szereplője, gazdag polgár lett. Támogatta a nemzet ügyeit, 1848-ban a Polgári Őrsereg kapitánya lett.

Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharcban az enesei birtokosok harcoltak a hazáért, Kossuth pártiak voltak. A nemzetőrök összeírásakor 1848 májusában 16 nevet olvashatunk a ’Honvédi rovat’-ban, a későbbiekben is soroztak be katonákat a honvédseregbe. Zámbelly Lajos visszaemlékezése szerint 1849. május 5-én került sor az enesei ütközetre, a honvédek megfutamították a császári erőket.

A század közepén 27 közbirtokosé az enesei határ 1448 holdja az 1856. évi kataszteri felmérés szerint.

A polgári liberalizmus korában Enese gyors fejlődésnek indult, kiépültek a modern állam alapintézményei. A gazdasági gyarapodás „tárgyi emlékei” kulturális örökségünket képezik.

1865-ben – Eőry István hagyatékának és a közbirtokosság adományainak köszönhetően – új iskola épült.

1852-ben már van postahivatala a községnek, 1873-ban járási takarékpénztár létrehozását tervezték. Ez minden bizonnyal rövid ideig működhetett.

A település még gyorsabb fejlődésének elindulásában a vasút játszotta a legnagyobb szerepet. 1876. január 2-án gördült be Enesére az első gőzmozdony Győrből s mehetett tovább Sopron irányába.

1882-ben már biztosan működött a gőzmalom. A katolikus templomot 1896-ban szentelték fel. A 20. század elején Enese körovosi székhely, gyógyszertára is van.

A 19. században épült nemesi kúriák – a koltai Horváth / Purgly / Kesserű; az Enessey – Tschurl és az Enessey – Barcza.

Enese 1871 és 1875 között körjegyzőségi székhely, Rábapatona és Kóny tartozott hozzá. 1876-1920 között a rábapatonai körjegyzőséghez tartozott.

Az I. világháborúban 115 katona vonult be Eneséről, 25 hősi halált halt. Emléküket a község központjában álló Hősök emlékműve őrzi.

A világháborút követő évek nagy változásokat hoztak a község életébe. 1921-ben megalakult a bezi körjegyzőség, amely 1950-ig szolgálta a két település lakóit. 1922-ben megszűnt az enesei székhelyű közegészségügyi kör, azt követően az orvos nem a faluban lakott. A gyógyszertárat Kónyba helyezték át. A csendőrség központja 1927-től szintén a szomszéd településre került. A két világháború közötti évtizedekben renoválták, majd bővítették az iskolát.

A mai Kossuth utcában még az I. világháború előtt alakítottak ki építései telkeket. 1920 után a Berettyó (Dózsa utca) és a Szabadság utca (Tüske-tag) részen mértek ki házhelyeket. A Falusi Kislakásépítő Szövetkezet (FAKSZ) a házhely birtokosainak építőanyagot juttatott kölcsön fejében.

Győr vármegyében, a falvakat figyelembe véve, Enese állított elsőként országzászlót 1928-ban

A II. világháború szenvedéseiből községünk is kivette részét: 26 halott nevét vésték fel a Hősök szobrára, több légitámadás okozott kárt, az 1944. december 23-i bombázás civil áldozatokat is követelt. Az anyagi kár jelentős volt.

A világégért követően Magyarország szovjet érdekszférába került. Gazdasági, politikai berendezkedését ennek megfelelően alakították át. 1950-ben Enese önálló tanácsú község lett, a tanács élén a tanácselnök állt. A mezőgazdaság kollektivizálásának égisze alatt megalakult az Alkotmány termelőszövetkezeti csoport, mely 1962-től a kónyi Haladás TSZ üzemegységeként működött. Az Enesei Földművesszövetkezet árufelvásárlással, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozott. A több települést kiszolgáló egység központja Enesén volt 1971-ig. Majd Kónyba helyezték át. Az 1950-es évektől Tüzép szolgálta a lakosság igényeit. A Töváll öt termelőszövetkezet építőipari közös vállalkozásaként alakult 1969-ben Enesén. A ’70-es években 60 dolgozónak adtak munkát. Az 1950-1990 közötti évtizedekben számos beruházást valósítottak meg. Legjelentősebbek: a villany bevezetése 1955-ben, orvosi rendelő építése 1971-74 között, az ivóvízhálózat kiépítése 1986-ban. A következő építkezéseket kell még megemlíteni: ravatalozó, sportöltöző, szolgálati lakás építése, iskola bővítése, óvoda létrehozás. Az új postát 1968-ban, a takarékszövetkezet épületét 1989-ben hozták tető alá.

A korszakban kezdték meg lakóházak építését Korea, Lucernás és az Újtelep falurészeken. A község lélekszáma megduplázódott. 1979-ben csatolták Eneséhez Fud - és Péterháza pusztát mint külterületi lakott helyet. A község közigazgatási területe 834 hektárról 1986 hektárra nőtt.

A tanácsrendszert követően megalakultak az önkormányzatok (1990), a község közéletét a képviselő testület, élén a polgármesterrel irányította. Ismét jelentős infrastrukturális beruházások történtek. A szennyvízberuházás 2002-re készült el, a gázvezetéket 1999. év elejére építették ki. A vezetékes telefonra nagy volt az igény a ’90-es évek közepén, de a mobil/handy megjelenésével sokan visszamondták az előfizetést. A kábeltv előfizetők több mint 100 csatornát nézhetnek. Az önkormányzat megszervezte a szemétszállítást.

1990 után mintegy 150 építési telek került kialakításra – részben magán, részben önkormányzati beruházásban. Felújításra kerültek a középületek, utakat – járdákat aszfaltoztak. 2022-ben – új lakórészt kivéve – minden belterületi, önkormányzati közút szilárd burkolatú. 2003-ban az önkormányzat 270m² nagyságú aulát, 2010-ben és 2022-be 600m² alapterületű óvodát építtetett. Két ütemben épült modern, korszerű játszótér szolgálja a gyerekeket. 2001-ben került sor a sportöltöző bővítésére, 68 férőhelyes lelátó várja a focikedvelőket.

Rendezvényeink tekintetében színes a paletta: falunap, majális – virágmajális, tavaszköszöntő, Enese muzsikál, adventi programok, búcsú szerepel a kínálatban. A községért tenni akarók civil szervezetekben találnak lehetőséget szabadidejük eltöltésére – Nyugdíjas klub, Borostyán Kórus, Tűzoltó Egyesület, Polgárőr Egyesület, Sportegyesület.

2002. óta hivatalosan három testvértelepüléssel ápolunk kapcsolatot: Csíkszentmihály, Bős és St. Stefan.

A község legnagyobb munkáltatója a Kaco Hungary Kft, mintegy 300 dolgozót foglalkoztat, a településen közel 100 vállalkozó és gazdasági társaság folytat tevékenységet. A ’90-es évek eleje óta benzinkút szolgálja a falu és a környék autósait.

A község lélekszámának alakulása

Mesterházy József